Mibe is lóg az ember keze...?

Persze megpályáztuk. Végre, az üdülési csekk teljesen céges juttatássá válása után egy olyan pályázat, amire megfelelőek a paramétereink. Ideális eset, van a családban 8 órában dolgozó ember, meg rengeteg gyerek, és egy 8 felé osztott fizetés igazán nem sok. Eszünkbe sem jutott, hogy a másik szülő - jelen esetben én - nem tartozik majd a támogatottak körébe, hogy a nagyobb gyerekekről ne is beszéljünk...
De nem érdemes ennyire előreszaladni, most még mindenki happy, mert azt már jó előre megnéztük az interneten, hogy a kedvenc balatoni szállodánk milyen áron adja idén a szobáit, és úgy tűnik, ha nyerünk, simán kijön mindannyiunknak az egy hét nyaralás.

Itt utólag megjegyezném, hogy ma már ez a link nem él, de néhány napja még megvolt. Nekiálltak takarítani? Helyette ezt  próbálhatod.

Persze előre lefoglalni azért nem mertük, mert mi van, ha mégse - hiszen az üdülési csekkes pályázatokban is próbálkoztunk pl. a nagymamákkal anno, de valamiért nem sikerült egyiknek sem.
És végre megkaptuk az értesítést: 30.000 Ft önrész befizetésével 120.000 Ft értékű üdülési támogatást kaptunk a férjem és a négy kisebb gyerek nevére. Rendben, hogy állami üdülőkben használható csak fel, a miénk is az, önkormányzati.
Fel is hívtuk pár nap múlva, amikor befizettük az önrészt, az üdültetésért felelős embert az önkormányzatnál - és ekkor jött az első meglepetés: a hónap elsejétől nem ők intézik az ügyeket, az üdülőt átvette a Human Jövő Alapítvány, még csak a papírmunkán vannak túl, az eddigi foglalások élnek továbbra is, de hogy mi lesz ezután...?

Hurrá, nyaralunk!

Úgy kezdődött az egész, hogy megint nem lesz keret "rendes" nyaralásra - házfelújítás, ballagás, miegyéb. Persze szerencsére a barátaink balatoni házikójukat talán idén is kölcsönadják, strand közel, de hát mégis.
Évekig - egész pontosan 10 alkalommal - nyaraltunk a Balaton déli partján egy viszonylag nagy, mégis családias légkörű szállodában. Kezdetben csak üdülési csekkel jutottunk el, később volt, hogy saját erőből is futotta. Amikor lehetett reggelit-vacsorát is kérni a szállás mellé, az már királyság volt: gyerekek szívesen felkeltek időben a svédasztalos reggelihez, nap közben szendvicseztünk a parton, este pedig szép ruhás vacsora.
Egyszer aztán nem futotta a nyaralásra, mert persze akkor is házfelújítottunk, plusz az autót is nagyobbra kellett cserélni, hogy végre kényelmesen elférjünk - egyszóval kimaradt a nyaralás. Nagyon rossz volt, mind a (akkor még csak) 4 gyerek tiltakozott az eljárás ellen, és nekünk, felnőtteknek is hiányzott. Így hát folytatódott a megszokott, jól bejáratott menetrend: a nyár közepén, ha tudunk, egy hetet a balatoni hotelben töltünk, és tényleg kikapcsolódunk, lehetőleg a főzésből-mosogatásból is.
Az utóbbi időben ez egyre nehezebben sikerült, így a barátaink nyaralója teremtette meg, legalább a gyerekeknek, a "balaton-feelinget".
Idén pedig jött az újabb nagy lehetőség: az Erzsébet-program.